Megbékélés

MEGBÉKÉLÉS

(Korán) Mondánk: "Ó, Ádám! Élj te és párod a Mennyországban, táplálkozzatok belőle szabadon, akaratotok szerint, de ne közeledjetek e fához, mert elkárhozottak lesztek.
Megtörte őket abban a Sátán, és kiűzte őket onnan, miben voltak, s mondánk: "Szálljatok le, egyik a másikának ellensége, számotokra a földön van lakóhely és gondoskodás egy időre".
Befogadá Ádám Urától a szavakat, s ő megenyhült iránta. Íme! ő a Megenyhülő, a Könyörületes.
Mondánk: "Szálljatok le innen mindnyájan, s bizony eljövend néktek Tőlem az Útmutatás, s kik követik útmutatásaimat, számukra nincs félelem s nem ők bánkódnak.
És kik nem hiszik, s meghazudtolják kinyilatkozásainkat, azok a Pokol követői, s itt ők mindörökkön örökké (tartózkodnak).
Ó, Izrael fiai! Emlékezzetek kegyemre, amely kegyemben részesültetek, és tartsátok meg szövetségemet, azonképpen tartom szövetségteket és féljetek Engem! (Qu,2:35-40)

(Korán) Megszabadítánk titeket Fáraó nemzetségétől, kik lesújtottak rátok rettegett szenvedéssel, lemészárolták fiaitokat, megvetették asszonyaitokat: S ebben hát a hatalmas próbatétel Uratoktól.
Átkisérénk titeket a tengeren, hát Mi megmenekíténk benneteket, s vízbe veszejténk Fáraó nemzetséget, s ti láttátok.
Kijelölénk Mózesnek negyven éjszakát, majd a borjút vettétek, ami után mentek, s ti bűnbe estetek. (Qu,2:49-51)

(Korán) Beárnyékolánk titeket fellegekkel, rátok bocsátánk a mannát és fürjeket (mondván): "Egyetek mindabból a jóból, mit néktek nyújtottunk." Ők nem vittek bűnbe Minket, hanem ők maguk estek bűnbe.
Mondánk: "Térjetek be ebbe a faluba és egyetek belőle akaratotok szerint szabadon! Menjetek be a kapun leborulva és mondjatok: "Bűnbánatot fogadok!" Mi megbocsájtjuk néktek vétkeiteket, és gyarapítjuk a jótevők számát.
Akik rosszat tettek, megváltoztatták a mondást mássá, mint mondva volt nékik, és Mi rábocsájtottuk azokra, kik gonoszat tettek az ég haragját, miáltal ők a gaztevők.
Midőn Mózes vízért esdekelt népének, mondánk: "Üsd botoddal a sziklát, s kifakadt ebből tizenkét patak. Bizony megtudta minden törzs a maga ivóhelyét. Egyétek s igyátok, mit Allah adott, és ne züllesszetek a földön rontásnak rontásával. (Qu,2:57-60)

(Korán) S megalkotánk a Házat (Mekkában) találkozóhelyül az embereknek, s menedékül, (mondván): "Vegyétek a helyet, hol Ábrahám állt, imádkozóhelyül!". S előíránk Ábrahámnak és Izmáelnek (mondván): "Tisztítsátok meg házamat a körbenjáróknak, meditálóknak, előrehajolóknak és leborulóknak.
Mondá Ábrahám: "Uram! Tedd ezt a biztonság tájékává, s juttass népének a gyümölcsökből, kik hisznek közülük Allahban, s az Ítélet Napjában. Mondá (az Úr): "Ki tagad, hát kielégíttetem (a szükségleteiket) kevéssé, majd a Pokol szenvedéseibe taszítom" - nyomorúságos végzet.
Felállítá Ábrahám és Izmáel a Ház alapjait, (Ábrahám leborulva): "Urunk! Fogadd el tőlünk! Lám! Te, s csak Te vagy a Meghallgató, a Mindenttudó.
Urunk! Tegyél minket megbékélőkké Tebenned, s utódainkból Tebenned megbékélt nemzetet. Láttasd vélünk, hogyan imádjunk, s engesztelődj meg ránk! Íme! Te, s csak Te vagy a Megenyhülő, a Könyörületes.
Urunk! S támassz közöttük Hírnököt, közülük valót, ki olvassa nékik Igédet, s megtanítja nékik az Írást, a bölcsességet, s okosbítja őket. Íme! Te, s csak Te vagy a Nagyszerű, a Bölcs." (Qu,2:125-129)

(Korán) Íme! Asz-Szafa és Al-Marwa (dombjai) Allah jelei. Tehát ki elzarándokol (Isten) Házához, avagy elidőz ott, hát nem vétek számára, ha körbejárja azokat (a körbenjárás a pogányoknál is szokásban volt). S ki önként teszi a jót, hát lám! Allah Hálás, Mindenttudó.
Íme! Kik palástolják, mit kinyilatkoztattunk a bizonyságokból, s az útmutatást, miután Mi azt kinyilatkoztattuk az embereknek az Írásban: ezeket elátkozza Allah, s elátkozzák őket az átkozók.
Kivéve azokat, kik megbánást tanúsítanak, megjavulnak, s kinyilvánítják. Hát ezek felé Én megenyhülök. S Én vagyok a Megbocsájtó, a Könyörületes.
Lám! Kik tagadtak, s úgy haltak meg, hogy hitetlenek, azokra Allah, az angyalok, s az emberek átka együtt.
S ebben (vannak) ők mindörökkön örökké. S nem enyhül róluk a szenvedés, s nem ők a megváltottak.
Istenetek Egy Isten, s nincs Isten csak ő, a Mindenható, a Könyörületes. (Qu,2:158-163)

(Korán) Gyakoroljatok zarándoklatot, és időzzetek el (Mekkában) Allahért! S ha gátolva lennétek, küldjetek ajándékokat (áldozati állatot), s ne vágjátok szőrzeteiteket fejeteken, amíg az ajándék célhoz nem ér. Ki közületek beteg, vagy feje gyenge, hát fizesse meg a böjt, vagy alamizsnaadás, vagy ajándékozás váltságdíját. Ha épségben vagytok, s ki élvezi az elidőzést zarándoklatkor, adjon kisebb ajándékokat. De ki nem talál (ajándékot) böjtöljön három napot a zarándoklaton és hetet, ha visszatértetek, ez tíz összesen. Ez hát (azokra vonatkozik), kiknek hozzátartozói nincsenek jelen a Sérthetetlen Szentélyben. S tartsátok számon Allahot, és tudjátok meg, hogy Allah keményen büntet!
A zarándoklat az ismert hónapokban (történik). S ki közülük (nők) zarándoklásra szánja magát, hát nincs ott bujaság, sem megbecstelenítés, sem veszekedés a zarándoklaton. S mit tesztek a jóból, Allah tudja. Gondoskodjatok magatokról, s a legjobb gondoskodás őrizkedés (a gonosztól). Tartsatok számon, ó, emberek értőbbjei!
Nem vétek számotokra, ha vágyjátok a kiváltságot Uratoktól. De midőn leereszkedtek az Arafatról (fennsík Mekka közelében), emlékezzetek Allahra, a Sérthetetlen Emlékműnél! Emlékezzetek rá, ahogy titeket vezetett, s hogy azelőtt eltévelygők voltatok.
Majd haladjatok tovább onnan, ahogy a többi ember, s kérjétek Allah bocsánatát! Lám! Allah Megbocsátó, Könyörületes. (Qu,2:196-199)

(Korán) S midőn kiálltak; Góliát és katonái ellen, mondák: "Urunk! Tölts belénk kitartást, rögzítsd lábainkat, s pártfogolj minket a hitetlenek népe ellenében!"
S elveszejték őket Allah engedelmével, s megölé Dávid Góliátot. És Allah néki adá a királyságot, a bölcsességet, s megtanította arra, amire ő akarta. S ha nem taszítaná Allah az embereket egymásnak, a föld megromlana, de Allah Kiváltságos Minden teremtménye felett.
Ezek Allah kinyilatkoztatásai, miket Mi előadunk neked (Ó, Muhammad) az Igazzal és íme! Te is a próféták közül vagy.
Egyes prófétákat kiemeltünk mások felett, köztük olyanokat, kikhez Allah szólt, másokat (magas) rangra emelt. És adtuk a bizonyságokat Jézusnak, Mária fiának s megtámasztánk őt a Szent Lélekkel. S ha Allah úgy akarná, nem öldökölnének azok, kik a (próféták) követői, miután eljöttek hozzájuk a bizonyságok. De összekülönböztek, s közülük (vannak) kik hisznek, s közülük (vannak), kik tagadnak. Ha Allah úgy akarná nem öldökölnének, de Allah azt teszi, mit ő akar. (Qu,2:250-253)

(Korán) (Mária) mondá: "Uram! Hogyan lehetne gyermekem, mikor ember nem érintett engem?" Mondá: "Eképpen. Allah azt teremt, mit akar." S ha ő elrendel valamit, hát mondja néki: "Légy!" És lészen.
S ő (az Úr) megtanítá néki (Jézusnak) az Írást, a bölcsességet, Tórát, és az Újszövetségi Szentírást.
(S megtevé őt) küldöttnek Izrael fiaihoz. (S mondá Jézus): "Íme! Elhoztam néktek a bizonyságot Uratoktól. Íme! Teremtek néktek agyagból madáralakzatot, rálehelek és Allah engedelmével madár lesz. S meggyógyítom a vakokat, leprásokat, s feltámasztom a halottakat Allah engedelmével. S hirdetem néktek mit egyetek, s mit tároljatok házaitokban. Lám! Ezekben hát a bizonyságok néktek, ha hívők vagytok.
S (eljövetelem) megerősítése annak, mi előttem kinyilatkoztatott a Tórából, s feloldok nektek néhányat azok közül, mik megtiltattak számotokra. Eljöttem hozzátok a bizonysággal Uratoktól, hát tartsátok számon Allahot, s engedelmeskedjetek!
Allah Uram és Uratok, hát szolgáljátok őt! Ez az Egyenes Ösvény."
S midőn megérzé Jézus közöttük a hitetlenséget, mondá: "Kik (állnak) pártomon az Allahhoz (vezető úton)?" Mondák tanítványai: "Mi Allah pártján (állunk). Hiszünk Allahban és valljuk, hogy mi megbékélünk (muszlimok vagyunk). (Qu,3:47-52)

(Korán) Mondd (Ó, Muhammad): "Hiszünk Allahban, abban mi nékünk kinyilatkoztatott, s mi megnyilatkozott Ábrahámnak, Izmáelnek, Izsáknak, Jakabnak és a törzseknek, s mi megadatott Mózesnek, Jézusnak és a prófétáknak Uruktól. Nem különböztetjük meg egyiket sem közülük, s őbenne mi (muszlimként) megbékülünk."
S ki más hitvallásra vágyik mint a megbékélés (iszlám), hát nem fogadtatik el tőle soha, s ő a Túlvilágon a vesztesek között (lesz).
Hogy vezesse Allah a népet, kik tagadtak hitük után, (miután) vallottak, hogy a Hírnök igaz, s eljöttek hozzájuk a bizonyságok. Allah nem vezeti a bűnösök népét.
Ezeknek osztályrésze, hogy ül rajtuk Allah, az angyalok, s mindannyi ember átka.
(A pokolban) benne (tartózkodnak) ők mindörökkön örökké. Nem enyhíttetik róluk, szenvedésük, s nem ők, kik mentesülnek. (Qu,3:84-88)

(Korán) Allah győzelemre vitt titeket Badrnál, pedig azelőtt ti megalázottak voltatok. Hát tartsátok számon Allahot, hátha tán megháláljátok.
S mondád a hívőknek: "Hát nem elég-é néktek, ha nyújt számotokra Uratok háromezer angyalt, kik leszállnak (segítségetekre)?
Mi több! Ha állhatatosak vagytok, őrizkedtek, és rátok törnek hirtelen, ekkor nyújt néktek Uratok ötezer angyalt, feltartóztathatatlanokat.
S amit tesz Allah (ezáltal), csupán hirdetés néktek, s hogy általa megnyugodjék szívetek. S nincs győzelem csak Allahtól (jövő). Allah a Nagyszerű a Bölcs."
S vágja le ő egy részüket azoknak, kik tagadnak, avagy tiporja le őket, hogy meghátráljanak, megsemmisüljenek. (Qu,3:123-127)

(Korán) Íme! Mi sugalltunk Néked, ahogy sugalltunk Noénak és a prófétáknak őutána, s sugalltunk Ábrahámnak, Izmáelnek, Izsáknak, Jakabnak, a törzseknek, Jézusnak, Jóbnak, Jónásnak, Áronnak, Salamonnak és adtuk Dávidnak a Zsoltárok könyvét.
(Vannak olyan) küldöttek, kiket Mi felemlítettünk Néked előbb, s (olyan) küldöttek, (kiket) nem említettünk fel Néked. S Allah Mózeshez szólva szólt.
Küldöttek, kik hirdetők, s figyelmeztetők, hogy ne legyen az embereknek Allah ellen érve a küldöttek után. Allah a Nagyszerű a Bölcs.
De Allah bizonyságot tesz rá, mit ő kinyilatkoztatott Néked, kinyilatkoztatta azt az ő tudása által, s az angyalok (is) tanúságot tesznek. Allah elegendő Tanúnak.
Lám! Azok, kik tagadnak és akadályoznak Allah útján, hát eltévelyedtek messzi eltévelyedéssel.
Lám! Azok, kik és elkárhoznak, nem bocsát meg nékik Allah, s nem vezeti őket az úton.
Kivéve a Pokol útját, melyben (időznek) ők mindörökkön örökké, az idők végezetéig. S ez Allahnak egyszerű. (Qu,4:163-169)

(Korán) Mondá (az Úr): "(Ezért ez a föld) megtiltatik nékik negyven évig, s ők a földön bolyonganak. S nincs sajnálat a züllöttek népe számára."
S olvasd nékik Ádám két fiának esetét igaz módon! Midőn mindkettő felajánlá az áldozatot, egyiküktől elfogadtatott, másikuktól nem fogadtatott el. (Egyikük) mondá: Meg (foglak) ölni téged." (Másikuk) mondá: "Hanem Allah az őrizkedőktől fogad el (áldozatot).
Még ha te ki is nyújtád felém kezed, hogy megölj engem, én nem nyújtom ki kezem feléd, hogy megöljelek téged: Íme! Én félem Allahot, a Világok Urát.
Íme! Én azt akarom, hogy viseld (következményeit) az (ellenem elkövetett) vétkeknek s (más) vétkeidnek, s légy a Pokol követője." Ez a gonoszok osztályrésze. (Qu,5:26-29)

(Korán) Íme! Mi kinyilatkoztattuk a Torát, amelyben az Útmutatás és világosság (van), (hogy) ítéljenek általa a próféták, kik muszlimként megbékéltek, s azok, kik zsidók. Rabbik és papok (azáltal ítéltek), mit megtartottak Allah Írásából, s ennek ők hitvallói voltak. S ne féljétek az embereket, hanem féljetek Engem! S ne váltsátok igéimet aprópénzre! S ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát azok a hitetlenek.
S megírtuk nékik benne: "életet életért, szemet szemért, orrot orrért, fület fülért, fogat fogért, a sebért megtorlást, s ki tartózkodik ettől, hát legyen az néki kiengesztelés. Ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát azok a bűnösök
S reá állítottuk nyomdokaikba Jézust, Mária fiát, megerősítve azt, mi előtte megnyilvánult a Tórából, s néki adánk az Újszövetségi Szentírást, benne a világossággal, megerősítvén azt, mi előtte megnyilvánult a Tórából, útmutatásként, s intelemként az őrizkedőknek.
Hadd Ítéljen az Újszövetségi Szent írás népe azáltal, mit Allah kinyilatkoztatott benne. S ki nem azáltal ítél, mit Allah kinyilatkoztatott, hát ezek a züllöttek. (Qu,5:44-47)

(Korán) Tevé Allah a Kábát, a Sérthetetlen Házat gyülekezési- és virrasztóhellyé embereknek, (s megírá) a Sérthetetlen Hónapot, a felajánlásokat, s a füzéreket. Ez (azért van), hogy megtudjátok: Allah tudja, mi az egeken, s mi a Földön (van). Allah minden dolgok Tudója.
Tudjátok meg, hogy Allah szigorú Büntető, s hogy Allah Megbocsájtó, Könyörületes.
S mit a Hírnöknek kell (tennie) nem más, mint a közvetítés. Allah tudja, mit kijelentetek, s mit elfedtek.
Mondd: "Nem egyenlő a gonoszság a jóval, még ha (olyannyira) is tetszene néktek a sok gonoszság. Hát tartsátok számon Allahot, ó, megértés emberei, hátha tán boldogultok.
Ó, kik hisznek! Ne kérdezzetek a dolgokról, ha kijelentettek (azok) néktek, mert ez rosszat tesz néktek. S ha kérdeztek róla, midőn már a Korán kinyilatkoztatott, (hát ebben) kijelentetnek néktek. Allah feloldozza ezt, Allah Megbocsájtó, Irgalmas. (Qu,5:97-101)

(Korán) Mondá Allah: "Ó, Jézus, Mária fia! Emlékezz kegyemre irántad s szülőanyád iránt, midőn megtámasztálak a Szent Lélekkel, hát beszélj az embereknek bölcsőben s férfikorban!" Megtanítám néked az írást, a Bölcsességet, a Tórát, s az Újszövetségi Szentírást. S teremtéd agyagból a madáralakzatot az Én engedelmemmel, majd reá lehelettel, hát lészen az madár az Én engedelmemmel. S meggyógyítád a vakokat, leprásokat az Én engedelmemmel, feltámasztád a halottat az Én engedelmemmel. S Én visszatartám tőled Izrael fiait midőn te elhozád nékik a kinyilatkoztatásokat, s mondák, kik tagadnak közülük: "Nem más ez, mint nyilvánvaló mágia."
Sugallánk a tanítványoknak, hogy higgyenek Bennem s az Én Hírnökömben. Mondák: "Hiszünk és valljuk, hogy mi megbékéltek (muszlimok) vagyunk."
Mondák a tanítványok: "Ó, Jézus, Mária fia! Képes-é Urad arra, hogy lebocsásson reánk (megterített) asztalt az égből?" Mondá: "Tartsátok számon Allahot, ha hívők vagytok."
Mondák: "Enni akarunk arról, hát nyugtasd meg szívünket (általa), s mi tudjuk, hogy bizony igaz voltál hozzánk, s erről mi vallomást teszünk."
Mondá Jézus, Mária fia: "Ó, Allah! Urunk! Bocsáss le reánk (megterített) asztalt az égből! (Ez) ünnep lesz nékünk elsőnktől az utolsónkig, bizonyságképpen Tőled. S gondoskodj rólunk! S te vagy a Legjobb Gondoskodó!" (Qu,5:110-114)

(Korán) Ez a mi érvünk: "megadtuk azt Ábrahámnak népével szemben. Azt emeljük fokokra, kit akarunk." Lám! Urad Bölcs, Mindenttudó.
S adományozánk néki Izsákot, Jakabot, s mindkettőt vezettük, s Noét, kit mi azelőtt vezettünk, s utódait: Dávidot, Salamont, Jóbot, Józsefet, Mózest, Áront. Eképpen jutalmazzuk a megjavultakat.
S Zakariást, Jánost, Jézust és Éliást, mindannyian jótevők.
S Izmáelt, Illést, Jónást és Lótot. Mindannyiokat kiváltságunkban részesítettük a teremtmények felett.
S atyáik, utódaik, s testvéreik közül is. Kiválasztánk őket, s vezeténk őket az Egyenes ősvényen. (Qu,6:83-87)

(Korán) S (elküldénk) Ád (törzséhez) fivérüket Húdot. Mondá: "Ó nép! Imádjátok Allahot! Nincs néktek más Isten csak ő. Nem őrizkedtek-é?
Mondák a törzsfők, kik tagadtak népéből: "Lám! Téged mi félkegyelműségben látunk, s íme! Mi téged hazugnak tartunk."
Mondá (Húd): "Ó , nép! Nincs bennem félkegyelműség, hanem én küldött vagyok a Világok Urától.
Tudatom véletek Uram üzeneteit, s én néktek hű tanácsadótok vagyok.
Avagy elálmélkodátok, hogy eljő hozzátok egy Emlékeztető Uratoktól ember (képében) közületek, hogy figyelmeztessen titeket? Emlékezzetek hogyan tett meg titeket ő helytartókká Noé népe után, s megnövelte testmagasságtokat, hát emlékezzetek Allah bőkezűségére, hátha tán boldogultok!"
Mondák: "Azzal jössz-é hozzánk, hogy egyedül imádjuk Allahot, s áldozzuk fel, mit apáink imádtak? Hát hozd el nékünk azt, mivel fenyegetsz bennünket, ha igaz vagy." (Qu,7:65-70)

(Korán) S (elküldénk) Thamud (törzséhez) fivérüket, Szalihot. Mond: "Ó. nép! Imádjátok Allahot. Nincs néktek más Isten, csak ő. Bizony eljött hozzátok a jel Uratoktól. Ez Allah nőstény tevéje, mi tinéktek bizonyság. Hát tápláljátok azt, egyen az Allah földjéről, s ne ártsatok neki, mert lesújt reátok a fájdalmas szenvedés
S emlékezzetek midőn ő megtett titeket helytartókká Ád után, s elszállásolt titeket a földön. Ti annak síkságára várakat építettetek, s a hegyekbe vágátok a házakat. Hát emlékezzetek Allah bőkezűségére, s ne gonoszkodjatok a földön megrontókként."
Mondák a törzsfők, kik dölyfösködtek az ő népéből azoknak, kiket megvetettek, nékik, kik hittek közülük: "Tudjátok-é, hogy Szalih az ő Urának küldötte?" Mondák: "Lám! Mi azt miért küldetett, hisszük."
Mondák kik dölyfösködtek: "Íme! Mi azt, miben hisztek, tagadjuk."
Hát lebéníták a nőstény tevét, és gúnyt űzének Uruk parancsából, s mondák: "ő, Szalih! Hozd el nékünk azt, mivel fenyegetsz bennünket, ha a küldöttek közül (való) vagy."
S lesújtott reájuk a földindulás, s a reggel őket otthonaikban kiterítve találta. (Qu,7:73-78)

(Korán) És Lót! Midőn mondá népének: "Elhoztátok a bujaságot, mit előttetek egy teremtmény sem?
Lám! Ti elhoztátok a férfiúknak az asszony nélküli vágyat, mi több ti feslett nép vagytok.
S nem volt más válasza népének, csak mint mondák: "űzzétek el őket településeitekről!" Övék a nép, mely megtisztul.
S megmenekíténk őt és nemzetségét, kivéve asszonyát, aki hátramaradott.
S zúdítánk reájuk az esőt, hát nézd, mily volt beteljesülése a bűnösöknek. (Qu,7:80-84)

(Korán) S (elküldénk) Midián lakóihoz fivérüket Suejbet (Réhuelt). Mondá: Ó, nép! Imádjátok Allahot! Nincs néktek más Isten, csak ő. Bizony eljött hozzátok a jel Uratoktól, hát jól mérjetek a rőffel és a mérleggel, s ne tegyetek rosszat az embereknek, és ne rontsatok a földön annak megjavítása után. Ez így jobb néktek, ha hívők vagytok.
S ne lapuljatok meg minden ösvényen, hogy fenyegessétek (a vándort), és ne akadályozzátok Allah útján azt, ki hiszi őt, mikor az ő útját kacskaringóssá vágyjátok tenni. S emlékezzetek, midőn kevesen voltatok, ő megsokszorozott benneteket és nézzétek mily volt beteljesülése a megrontóknak.
S ha egy csapat közületek hiszi azt, miáltal én küldettem, s (a másik) csapat nem hiszi, hát legyetek állhatatosak addig, míg Allah nem ítél közöttünk, s ő a Bírák Legjobbika."
Mondák a törzsfők, kik dölyfösködtek az ő népéből: "Mi elűzünk téged, ó Suejb, és kik véled hisznek településünkről, avagy betérsz felekezetünkbe." Mondá: "Még ha (felekezetetek) vissza is taszít minket?
Bizony hazug szót eszelnénk ki Allahra, ha betérnénk felekezetetekbe azután, hogy Allah megmenekített bennünket attól. S nincs számunkra oda betérés, csak ha a mi Urunk, Allah akarja. Mindent átfogó a mi Urunk tudása. Allahra hagyatkozunk. Urunk, Tárd fel közöttünk és népünk között az igazat, s Te vagy a Feltárók Legjobbika." (Qu,7:85-89)

(Korán) Majd elküldénk őutánuk Mózest a bizonyságokkal Fáraóhoz és törzsfőihez, de ők visszautasíták azokat. Hát nézd hogyan lesz beteljesülése a megrontóknak!
S mondá Mózes: "Ó, Fáraó! Íme! Én a Világok Urától vagyok a küldött.
Igazságot teszek azáltal, hogy nem mondom Allahra, csakis az igazat. Bizony eljöttem hozzátok a bizonyságokkal Uratoktól, hát küldjétek énvélem Izrael fiait!"
Mondá (Fáraó):"Ha bizonysággal jöttél, hát add elő, ha igaz vagy!"
Hát meglendíté botját, mikor az kimondottan (nagy) kígyóvá lett.
S elővevé kezét, mikor az fehérré lett az őt nézőknek.
Mondák a törzsfők Fáraó népéből: "Lám! Ez tudója a mágiának.
El akar titeket űzni földetekről, hát mit rendeltek el?" (Qu,7:103-110)

(Korán) Megírtuk néki a táblákra intelmét minden dolgoknak, s részletezését mindeneknek. Hát tartsd meg azt erővel, és rendeld el népednek, hogy tartsák meg annak jóságat! Majd megmutatom néktek a züllöttek hajlékát.
Elterelem kinyilatkozásaimtól azokat, kik dölyfösködnek a földön igaztalanul, (kik) ha látják a megannyi jelet, nem hisznek benne, s ha látják a kijelölt utat, nem veszik azt (saját) útjuknak, s ha látják a tevés utat, azt veszik (saját) útjuknak. Ez, miáltal ők meghazudtolták a Mi kinyilatkozásainkat, s nem vették azokat semmibe sem.
Azoknak, kik meghazudtolják a Mi kinyilatkozásainkat és a Túlvilági találkozót, hát megsemmisül munkájuk. Megjutalmaztatnak-é másért, mint azért, mit tettek?
S vevé Mózes népe ő utána (Mózes hegyre menetele után) ékességeik közül a borjút, a díszest, ami úgy tűnt, mintha bőgne. Hát nem látták-é, hogy az nem beszél hozzájuk, s nem vezeti őket az útra? Ők azt vevék, s elkarhozának.
Amidőn (minden) összeomlott kezükben, s látták, hogy ők bizony eltévelyedtek, mondák: "Amíg nem kegyelmez meg nékünk Urunk, és nem bocsát meg nékünk, mi vesztesek vagyunk." (Qu,7:145-149)

(Korán) Felosztánk őket tizenkét törzsre, (tizenkét) közösségre. S Mi sugallottuk Mózesnek, midőn népe vízért fordult őhozzá, (mondván): "Íme! Sújts le botoddal a sziklára! S kifakadt belőle tizenkét patak, s bizony megtudta minden törzs a maga ivóhelyét. Beárnyékolánk őket fellegekkel, s reájuk becsájtánk a mannát és a fürjeket, (mondván): "Egyetek mindabból a jóból, mit néktek nyújtottunk!" ők nem vittek bűnbe Minket, hanem ők maguk estek bűnbe.
Midőn mondva volt nékik: "Lakjatok ebben a faluban, egyetek ott akaratotok szerint, és mondjátok: "Bűnbocsánatot gyakorlok," majd térjetek be a kapun leborulva! Mi megbocsátjuk néktek vétkeiteket, s gyarapítjuk a jótevőket.
Akik rosszat tettek, megváltoztatták a mondást mássá, mint mi mondva volt nékik, és Mi rájuk küldtük az ég haragját, miáltal ők gaztevők voltak.
Kérdezd őket (Ó, Muhammad) a faluról, mely a tenger (mellé) esett, arról, mikor megszegték ők a szombatot. Ahogy eljövének hozzájuk az ő nagy halaik az ő szombatjukon szembetűnően, s azon a napon (midőn) nem tarták meg a szombatot, nem jövének el hozzájuk. Eképp tevénk próbára őket, miáltal elzüllöttek. (Qu,7:160-163)

(Korán) Ahogy elmenesztett Téged (Muhammad) Urad házadból az Igazzal, s lám! Néhányan a hívők közül idegenkedtek.
Vitába szállnak Véled az Igazzal (bedri csata) kapcsolatban, miután már az megerősíttetett, úgy mintha valami a halál felé taszítaná őket, amit már szinte látnak.
S midőn Allah megígérte néktek az egyiket a két sereg közül, hogy az a tiétek (lesz), ti azt kívántátok, hogy ne a fegyveres legyen a tiétek. S Allah azt akarja, hogy beigazolódjék az Igaz az ő szavaival, s hogy elvágja a hitetlenek gyökerét (végleg ellehetetlenítse őket).
Ő igazra viszi az Igazat, s meghiúsítja a hiábavalót, de a bűnösök szembeállnak.
Midőn a ti Uratok segítségét kérétek, hat ő néktek felelt (mondván): "Én leküldök néktek ezer angyalt rendekbe szedve." (Qu,8:5-9)

(Korán) Ha (a tabuki menetelés) könnyű kaland lett volna, s gondtalan utazás, hát követtek volna Téged, hanem a táv túl hosszúnak tűnt nékik. S ők majd megesküsznek Allahra (mondván): "Ha bírtunk volna, hát véletek mentünk volna." Ők önmagukat pusztítják el, s Allah tudja, hogy ők bizony hazugok.
Feloldoz Allah Téged (Ó, Muhammad)! Miért adtál nékik engedelmedet, míg meg nem nyilvánultak Néked azok, kik igazak, s (míg) meg (nem) ismerted a hazugokat?
Azok, kik hiszik Allahot, az Ítélet Napját, nem kérik engedelmedet, hisz törekednek vagyonukkal s életükkel. Allah Tudója az őrizkedőknek.
Hanem engedelmedet kérik azok, kik nem hiszik Allahot, az Ítélet Napját, s kiknek szíve kétséget rejt, hát ők kétségek közt hánykolódnak.
S ha akarták volna a (harcba) menetelt, bizony megtették volna annak előkészületét, hanem irtózott Allah attól, hogy elküldessenek, hát visszatartotta őket. S mondva volt: "Maradjatok a helyben maradókkal!" (Qu,9:42-46)

(Korán) S az élenjáró elsők a (mekkai) kivándorlók és a (medinai) segítők közül, s kik követik a legmagasabb rendű erkölcsöt, hát megelégedett vélük Allah, s ők megelégedettek Véle. S ő elkészítette nékik a Mennyeket, mely alatt folyók futnak, s ők abban (tartózkodnak) mindörökkön örökké az idők végezetéig. Ez hát a hatalmas győzelem.
S vannak körülöttetek a (vándorló) arabok között (olyanok), kik képmutatók, s Medina népéből is vannak, kik kitartanak a képmutatás mellett, s kiket Te (Ó, Muhammad) nem tudsz. De Mi ismerjük őket, s megbüntetjük őket kétszer, majd visszavettetnek a hatalmas szenvedésbe.
S mások elismerik vétkeiket. Jótetteik közé rosszak elegyednek. Allah azon van, hogy megenyhüljön feléjük, s lám! Allah a Megbocsátó, a Könyörületes.
Végy alamizsnát vagyonukból, (ezáltal) megtisztítod őket, s gyarapítod őket általa, s imádkozz érettük. Íme! Imád enyhítés részükre. Allah a Meghallgató, a Mindenttudó.
Nem tudják-é, hogy Allah az, ki fogadja az ő szolgájának bűnbánatát, s veszi magához az alamizsnát? S Allah az, Ki a Megenyhülő, a Könyörületes. (Qu,9:100-104)

(Korán) S nem volt Medina népe arra (jogosult), s a körülöttük élő (vándorló) arabok, hogy Allah Hírnökétől elmaradjanak, sem arra, hogy saját életüket (jobban) szeressék az ő (Mohamed próféta) életénél. Ez hát, miáltal nem sújtott le rájuk a szomjúhozás, sem vesződség, sem éhezés Allah útján, s nem léptek egy lépést sem, (mely) felbőszítette volna a hitetleneket, s nem vívták ki az ellenséggel szemben a sikert, bár a jótett előíratott nékik. Lám! Allah nem vesztegeti el a jótevők bérét.
S nem hoznak áldozatot, (sem) kicsit, sem nagyot, s nem vágnak át semmilyen sivatagi aszóvölgyön, bár előíratott nékik, hogy Allah viszonozhassa nékik a legjobbat, mit tettek.
S nem kell a hívőknek, hogy kivonuljanak (a harcba) mindannyian. Hanem vonuljon el minden társaságból egy rész, hogy tanulja vallását, s figyelmeztesse népét midőn azok visszatérnek (a harcból) őhozzájuk, hátha tán óvakodnak.
Ó, kik hisznek! Harcoljatok azokkal a hitetlenek ellen, kik a közéletekben vannak, s hadd találjanak úgy, hogy szigorúak vagytok! S tudjátok meg, hogy Allah az őrizkedőkkel tart! (Qu,9:120-123)

(Korán) S készítsd el a bárkát a Mi szemünk láttára, s a Mi sugallatunkkal, s ne szónokolj Nékem azok mellett, kik bűnbe estek, s lám! ők a megfulladók."
S ő készíté a bárkát, s mindahányszor arra haladának népéből a törzsfők, kigúnyolák őt. Mondá (az Úr): "Ha ti kigúnyoltok Minket, hát Mi kigúnyolunk titeket úgy, ahogy ti gúnyolódtok."
S meg fogjátok tudni. hogy kihez jön el az őt megalázó szenvedés, s szakad reá a tartós gyötrelem.
(Ez) addig (tartott), míg el nem jött a Mi parancsolásunk, s elő nem tört az özönvíz. Mondánk: "Vigyél arra minden élőlényből kettőt, egy párat, s házad népét, s csak azt ne, kire már kimondatott (Allah) szava, (s meg azt) ki hisz. S nem hittek véle, csak kevesen.
S mondá: "Szálljatok be hát! Allah nevében hajózzatok, s kössetek ki!. Lám! Uram a Megbocsátó, a Könyörületes." (Qu,11:37-41)

(Korán) S midőn eljöttek küldötteink Lóthoz, ő szorongott miattuk, s sajnálta őket (a saját népét). Mondá: "Ez ínség sújtotta nap!"
S eljött hozzá az ő népe, hozzá iramodván - s azelőtt rosszakat cselekedének - Mondá: "Ó nép! Ezek a leányaim! ők tisztábbak tinéktek (mint a férfiak). Hát tartsátok számon Allahot, s ne gyalázzatok meg engem vendégeim előtt! Hát nincs köztetek egyenes férfiú?"
Mondák: "Bizony te tudod, hogy nincs nékünk jogunk a te lányaidhoz, s te tudod, hogy mit akarunk."
Mondá: "Bár lenne felettetek erőm, avagy számíthatnék szilárd támaszra (köztetek)!"
Mondák (a küldöttek): "Ó Lót! Íme! Mi vagyunk Urad küldöttei, s ők sosem érnek el téged. Hát kelj útra családoddal egy éjjeli pillanatban, s ne forduljon hátra köztetek egy sem, kivéve a te asszonyodat, íme! Lesújt rá (majd) az, mi rájuk lesújt. Lám! Találkozójuk lesz reggel (a szenvedéssel). S nincs-é a reggel közel?"
S midőn eljőve parancsolásunk, elrendeltük azt, hogy bekövetkezzék, s leromboltuk (a várost), s záporoztunk reá agyagos kőesőt ellenállhatatlanul. (Qu,11:77-82)